Zárójel

Átvegye-e az egyház az állami iskolát és óvodát?

Lázár János alig tíz napja ismerte el az állami oktatáspolitika kudarcát azzal, hogy kijelentette: a mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények. És tessék, máris van olyan város, ahol az a kérdés, hogy átvegye-e az egyház az állami iskolát és óvodát?

(eredeti kép forrása: eduline.hu

Orbán balkeze, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is kifejtette a minap, hogy a kormány meggyőződése szerint a legtöbb, amit egy diáknak adni lehet az az, hogy “jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart nevelnek belőle”.

Az egyházak kapva kapnak is ezen a felhíváson, Szigetváron például már meg is jelentek a katolikus egyház képviselői azért, hogy meggyőzzék a pedagógusokat és a szülőket arról, hogy a ma működő két általános iskolából a patinásabbat, és a három működő óvoda közül az ehhez a belvárosi iskolához legközelebbit átvehessék.

Azért muszáj erről a szülőket meggyőzni, mert ebben az ügyben a szülők támogatása nélkül nem lehet döntést hozni, ugyanis a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény is, amelynek 74. § (3) bekezdése szerint „akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.”

Ebből adódik az a kényszer is, hogy az önkormányzat sem megkürelhető, ugyanis az iskolai és óvodai ingatlanok a város tulajdonában vannak (így van ez az ország legtöbb településén is), így azok fenntartójának megváltoztatása csak a tulajdonos hozzájárulásával történhet.

OLVASTAD MÁR?   Kormányakarat: minél több iskolában legyen lőtér

Az egyház természetesen megjelent a polgármesternél is, de Szigetvár képviselőtestületében többségben levő Szigetvári Emberekért Egyesület képviselői már egy nyílt levélben korrekten jelezték előre, hogy az önkormányzati döntést a szülők véleményének kialakítása után, a többségi véleménynek megfelelően fogják kialakítani.

De mire jó ez a nagy állami hév az iskolák egyházi fenntartásba adására? És miért jó ez az egyháznak?

Nem szeretném megsérteni sem az egyházak képviselőit, sem vallásos honfitársaimat, de azért azt a tényt szögezzük le, hogy a világ legjobb közoktatással rendelkező országaiban, így Finnországban, Dél-Koreában és Japánban sem a vallási háttér jelenti a siker receptjét, sőt, nem is a retrográd, múltbarévedő, bigott, a polgárokat alattvalói szerepre nevelő állami oktatáspolitika.

A pécsi egyházmegyétől kiszivárgott információk szerint a katolikusok egy “elit óvodát és iskolát” szeretnének Szigetváron, amelyeket nem köznevelési szerződéssel működtetnének, mert így jobban érvényesülhetnek a sajátos vallási nevelési elvek, másrészt pályáztatás révén megszűrhetik az iskolába felvételre kerülő gyermekeket.

Ebben az esetben ez azt is jelentheti, hogy az állami fenntartásban maradó két óvoda és egy általános iskola néhány év alatt akár szegregálódhat is, és ez tovább fokozza majd a feszültséget Szigetváron, de nem csak a városban, hiszen a térség kistelepüléseinek iskoláiból szintén beindulhat majd a mozgás a nem felvételi körzettel operáló, hanem vallási és egyéb “sajátos” elvek mentén szelektáló oktatási intézménybe.

Egyházi informátorom szerint viszont a katolikusok nem vágnak bele egy ekkora projektbe, ha nem vihetik a gimnáziumot is, és akkor sem kockáztatnak, ha hangos ellenállás látszik a lakosság oldaláról.

A pedagógusok ellenállása már most is érezhető, az óvodapedagógusok már korábban jelezték a Szigetvári Emberekért Egyesület képviselőinek, hogy komoly fenntartásaik vannak az egyházi működtetéssel kapcsolatban, és a múlt héten tartott a püspükség képviselője egy-egy tájékoztatót a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolatanári karának és alkalmazotti közösségének valamint a szülői munkaközösségnek, ahol több hozzám eljutó jelzés szerint tapintható volt a feszültség. A Micimackó Óvodában pedig a napokban zajlik egy hasonló egyeztetés.

OLVASTAD MÁR?   Angliai magyarok figyelem! Új magyar konzulátus nyílhat Manchesterben

Természetesen egyetlen alkalmazottnak sem mindegy, hogy a kcsit több biztonságot nyújtó közalkalmazotti státusszal, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alatt kell-e a jövőben dolgozni, lesz a jubileumi jutalom a nyugdíj felé közeledő, tapasztaltabb tanároknak, és az sem lényegtelen, hogy kell-e kötelező ájtatosságokon, hétvégi miséken és ki tudja még milyen egyéb munkaidőn kívüli, kötelezően elvárt egyházi programon a pedagógusoknak részt venni. (És ezek a kötelezően ajánlott egyházi programok a szülőket sem kerülik el, a gyerekekről nem is beszélve.)

Ráadásul a pedagógusok közül sokan emlékeznek még Udvardy György pécsi megyéspüspök feudális jellegű akciójára is, amikor az áprilisi pedagógussztrájkkal kapcsolatban kitett igazgatói hirdetményen ezt lehetett olvasni az egyik egyházi fenntartású pécsi oktatási intézményben:

„Kedves Kollégák! Püspök úr a múlt pénteki értekezletünkön részt vett, egyebek mellett arról is szólt, hogy a pedagógus szakszervezetek megkeresték az egyházmegyét. Püspök úr állásfoglalása, kérése egyértelmű: a pedagógusoktól azt kéri, semmilyen munkabeszüntetés, sztrájk kezdeményezésben ne vegyenek részt, ellenkező esetben él eljárási jogával. Ez az állásfoglalás összhangban áll az általam korábban megfogalmazottakkal, kérem, tartsuk be Köszönöm.”

Az akkor még nem Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó megyei napilap, a Dunántúli Napló megkereste emiatt a Pécsi Egyházmegyét, és azt kérték tőlük, hogy Udvardy György pécsi megyéspüspök nyilatkozzon nekik a fentebb idézett írásról, de az egyházmegye válaszul csak egy rövid közleményt jelentetett meg honlapján, amiben azt írták, hogy egyebet az ügyről nem kívánnak mondani, a nyilatkozatuk szerint „Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő oktatási és nevelési intézmények, amint korábban sem vettek részt, úgy a jövőben sem vesznek részt demonstrációkon”.

Be kell valljam, hogy a gyermekem révén magam is érintett vagyok ebben az ügyben, nem tudom, hogy a szigetvári szülők többsége milyen álláspontot képvisel az egyház által kiszemelt óvoda és iskola vonatkozásában, de én kifejezetten elutasítom azt a lázárjánosi megközelítést, miszerint a vallásnak bármilyen köze lenne ahhoz, hogy valaki jó ember-e, pláne, hogy jó magyar-e. Felteszem, ezt Lázár sem gondolja komolyan, de a fideszes vélekedés inkább az lehet, hogy az illiberális ideológiai átnevelés hatékonyabban megvalósítható egy múltba révedő egyházi iskolában, mint egy állami iskolában.

OLVASTAD MÁR?   Tovább zsírosodik Mészáros Lőrinc

Mi az Együttben egy modern és versenyképes Magyarországban hiszünk, amely – Finnországhoz, Japánhoz vagy Dél-Koreához hasonlóan – támogatja a polgárait abban, hogy a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon zajló verseny győztesévé válhassanak.

Ennek első és legfontosabb eszköze az oktatás. Az állam által biztosított, mindannyiunk számára hozzáférhető iskola, amely életrevaló ismeretekkel, versenyképes tudással, digitális írásbeliséggel és használható angolnyelv-tudással vértezi fel a gyerekek új és újabb nemzedékeit – függetlenül attól, hova, milyen családba születtek.

Olyan Magyarországot teremtünk, amely nem bezárja, hanem megnyitja az iskolák kapuit a gyerekeink előtt, és aktívan segíti a hátránnyal indulókat a kisgyermekkortól a diplomáig. A jó kormányzás nem költségvetési, hanem nemzetstratégiai kérdésként tekint a nők támogatására, a gyermekszegénység felszámolására és az oktatásra.

A jó iskolák biztosítása egy normális országban az államnak nemcsak erkölcsi kötelessége, de gazdasági érdeke is. A kormányzat a jó minőségű, egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszeren keresztül tudja a leghatékonyabban támogatni a gyermekeket álmaik megvalósításában, felnőtt életük sikeres indításában és abban, hogy a szegény gyerekek ne szegény felnőttként folytassák életüket. Ugyanakkor csak a képzett fiatalok tudására alapozható olyan modern, fenntartható és erőteljesen növekedő gazdaság, amely újra a lehetőségek országává teszi hazánkat. A magyar oktatási rendszer közel negyedszázaddal a rendszerváltoztatás után nem a társadalmi felemelkedést szolgálja, hanem az öröklött viszonyokat termeli újra, ráadásul fokozatos, de biztos lemaradásra kárhoztatja a magyar gazdaságot is – nem a jövőbe vezet, hanem a múltba.




4 hozzászólás

  • Ne ! Legyen egyházi is akik és amennyien ezt kifejezetten igénylik! Nincs evvel semmi baj! De az Állam köteles biztosítani a színvonalas állami oktatást, minden szinten, nem lebutítani és leamortizálni!! megszüntetni!?

  • A dolog egyszerű és egyben félelmetes. 1. Leszarják ki mit szeretne. 2. Tisztelet a kivételnek, de az egyházi iskolákra az erőszakos, buta hittérítés jellemző, amelyben az egyéniség igen csak háttérbe szorul. 3. Az egyházak leszarják a gyengéket (itt is van kivétel persze).Szavazatra utaznak, a többi nem számít.