Zárójel

Brüsszelt provokálná az Orbán-kormány, hogy elmondhassák: "megvédtük a magyar emberek érdekeit"

A hazai élelmiszer-kereskedelmi láncokban árusított állítólag a nyugat-európainál gyengébb minőségű árukra hivatkozva újabb büntető csomagot állított össze a kormány. A szakértők szerint azonban a kis- és közepes vállalkozások (kkv) is megisszák meg a tervezett lépéseknek a levét. A kormány már saját tervétől is részben elhatárolódik. — értesültünk a Népszavától.

Változik a világ. Szerdán Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára még azt állította, hogy a kormány ülésén döntöttek az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal szemben tervezett intézkedésekről, majd másnap Lázár János a tárca vezetője már arról beszélt szokásos sajtótájékoztatóján, hogy egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel a csomagról, mert még nem született meg a kormánydöntés a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokat érintő intézkedésekről. Majd ezt követően pénteken a kormányzat már azt jelezte, hogy hétfőn tárgyalásokat kezd az érdekeltekkel, ám Lázár János ígéretével szemben nem az érintett cégekkel és a kereskedelmi szakmai szervezetekkel egyeztetnek majd, hanem az ágazati.

A csúcsminiszter egyebek mellett azt állította, hogy a sajtóban egy “elavult” tervezet látott napvilágot és tagadta, hogy ellehetetlenítenék az ingyenes plázajáratokat. Vélhetően az elemi fölháborodás késztette visszakozásra a kormányzat erős emberét. Ugyanakkor megerősítette, hogy ragaszkodnak a kötelező létszám szabályozáshoz, amely ismét csak a kisebb vállalkozásokat, köztük a magyar láncokat hozza nehéz helyzetbe. Az pedig rejtély, hogy miért éppen 36 millió forintonként lenne kötelező egy-egy munkatársat alkalmazni.

A munkáltatói érdekvédelmi szervezetek szerint viszont a kötelező minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelését követően ez a lépés elsősorban a vasárnap is nyitva tartó kisebb boltokra mér súlyos csapást. A munkavégzés feltételeinek szigorítása újabb csapás lehet a vasárnap is nyitva tartó kisboltok tönkretételében – vélik a szakemberek, hiszen se több munkatársuk, se több pénzük nem lesz a havi két szabad vasárnapra és a 100 százalékos bérpótlékra. (Jelenleg 30-40 ezer kisbolt tart nyitva vasárnap). A nagyáruházak viszont bevállalják majd, hiszen a verseny és a vásárló nem enged lazítást, ráadásul a vasárnapi nyitvatartással tovább nő az előnyük a kicsikkel szemben a vásárlócsalogatásban. De az sem kizárt, hogy a nagyok is megkurtítják a vasárnapi bevásárlás időszakát. Ez azért is óriási gond, mert Magyarországon egy évtizede folyamatosan csökken a kiskereskedelmi boltok száma – jegyezte meg a Blokkk.com szakportál.

OLVASTAD MÁR?   Angliai magyarok figyelem! Új magyar konzulátus nyílhat Manchesterben

Az élelmiszeráruház-láncoknak a számítások szerint 50 ezer új eladót kellene alkalmazniuk, ami nem az összes alkalmazottat jelenti, hanem a vásárlók rendelkezésére álló személyzetet. Nem mond le a kormány a bevásárlóközpontok parkolói után kivetett évi 20 milliárd forintra tervezett költségvetési bevételről sem, a környezetterhelésre hivatkozva. A reklámköltség korlátozása az árbevétel 0,5 százalékában öngól a költségvetésnek is, hiszen csökkenni fognak a reklámbevételek. Például a Tesco legutóbbi beszámolási időszakbeli árbevétele 614 milliárd forint volt, reklámköltsége 14 milliárd forint. A tervezett szabály alapján viszont ez csak 3 milliárd forint lehetne. Egy kicsit sokkal kevesebb – figyelmeztetett a Blokkk.com.

Ágazati szakemberek szerint a kormányzati hátsó szándék, hogy provokálják Brüsszelt, így ismét “meg lehet védeni” a magyar emberek érdekeit. A tervezet több pontja miatt is indulhat majd kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami elhúzható a 2018-as választásokig.

Forrás: Népszava / Blokkk.com

Szerző: Bihari Tibor

Kép: MTI Fotó: Mohai Balázs




1 hozzászólás